Hasznos, vagy káros?

A vakond 1901. óta a Természetvédelmi Törvény értelmében védett állat, eszmei értéke 25.000,- Ft.

A hatékony talajfertőtlenítés eredménye

A rengeteg kártevő (cserebogár lárva, lótetű, stb., utóbbinak nem véletlenül „vakond tücsök” - mole cricket az angol neve) mellett a vakond legfontosabb tápláléka a földigiliszta. Ez utóbbi jelentősen hozzájárul a talaj termőképességének javításához azáltal, hogy korhadó szerves anyagokkal táplálkozik, amelyeket a talajjal együtt a tápcsatornáján keresztül áramoltatva bont le. Gyakorlatilag trágyát állít elő.

Szántás

A professzionális növénytermesztési gyakorlat része az évente elvégzett talajfertőtlenítés, ami pontosan a vakond táplálékát képező élőlényeket pusztítja el. Így a lekezelt termőterületek a vakond szempontjából „sivataggá” válnak. Nem beszélve arról, hogy az évente elvégzett szántás rendszeresen lerombolja a vakondnak pontosan azon felszín közeli járatait, ahol tavasztól őszig a táplálékára vadászik. Ezért nem láthatók általában vakondtúrások a termőföldeken.

Lótetü

A vakond által elfogyasztott kártevők a zöldségeskertek és gyümölcsfák számára jelentenek veszélyt, mivel a növények gyökerét és/majd levelét rágják. A gyep számára ezek annyiban okoznak kárt, hogy pl. a lótetű miniatűr (4-5 cm-es) „vakondtúrásokkal” tarkítja a terepet.

Fontos tény, hogy a vakond rovarevő ragadozó, növényekkel nem táplálkozik. Tehát a gyökerek megrágása nem írható a számlájára. Azonban előfordul, hogy a járatai készítése során haszonnövényeket forgat ki, vagy azok gyökerei alól kiássa a talajt, így azok elszáradnak.

A gyepgazdálkodás szempontjából annyira nem lényeges, hogy a vakond mit eszik ki a talajból, mivel a fűfélék jelentős része nem túl igényes a talaj összetétele és az abban található kártevők szempontjából.

A gyepgondozás vonatkozásában sokkal nagyobb probléma a vakond által okozott úgynevezett talajszerkezeti és esztétikai kár. A földfelszínre kitúrt földet a türelmes gyeptulajdonos néhány napon belül még elhordhatja anélkül, hogy a növényzet károsodna. Bár, ha a vakond igazán „beindul”, nagyon nehéz lépést tartani vele. Ha szétgereblyézzük a vakondtúrásokat, maximum a fűnyíró gépet kíméljük, de a gyep foltokban kipusztul.

Az első jelentősebb, látható kár, amikor felszíni járatok felett a fű kiszárad, kisárgul, mivel a gyökerek alól eltűnik a tápanyag- és víz utánpótlását biztosító talaj. Az igazán nagy pusztítás viszont akkor következik be, amikor egy kiadósabb eső után a vakond járatai beszakadnak.

Az elhanyagolt vakond probléma oda vezet, hogy az erősen hepehupássá vált terület teljesen alkalmatlanná válik a szép pázsit fenntartására.

Ilyen esetben a teljes helyreállítást illetően csak a felásás, vagy felszántás, az elmunkálás és az újravetés jöhet szóba.

Szépen gondozott gyep

A nagy gonddal, ráfordítással, igényesen kialakított gyepfelület úgy tetszetős és úgy alkalmas maradéktalanul pihenésre, piknikre, játékra, sportolásra, valamint esztétikai élmény nyújtására, hogy a terület egyenletesen sima, a gyepszőnyeg egybefüggő, nem hiányos, üde zöld színű, valamint egyforma hosszúságúra nyírt.

Nos, a vakond az ellene való hatékony védekezés nélkül a kitartó munkájával, rövid idő alatt a pázsitnak az előzőekben leírt valamennyi jellemzőjében drasztikus pusztítást visz végbe.

Öröm az ürömben, hogy ahol a vakond megjelenik, az a talaj tápanyagban, illetve állatvilágban gazdag és ebből következően termékeny.